Ma délután az Austin Csapat blogjában Verekedés az eredményhirdetésen címmel jelent meg az a poszt, ami a Gondwana Team információira alapozva állítja: a futamot záró események a szervezők részvételével pofozkodásba és hangos szóváltásba fulladt.  Felhívtam kollégánkat - aki épp vidékre tartott, ezért nem volt netközelben és nem értesült ezekről a hírekről és a posztról - hogy mesélje el, ő mit látott.

Elmondta, hogy bár valóban probléma volt a szállásoknál, az ünnepélyes díjátadó nagyobb konfliktus nélkül zajlott le, amit a szokásos buli követett. Az eredményhirdetés mindaddig nyugodtan folyt, amíg az első 5 helyezetthez nem értek a szervezők. Az elmúlt napokban már több, az új indulóktól származó pletyka is terjengett arról, hogy a szervezők és a pontozó bírák azoknak a régi résztvevőknek kedveznek, akik már sokadik éve vezetik végig az utat. Több vitatott feladat is volt, aminek a pontozását kifogásolták, és meggyőződésük szerint ezt mindig úgy dőlt el, hogy a holdudvarnak legyen jó. Szerintük több csapat csalással szerzett előnyt, így már régóta érett a dolog, hogy az első helyezett felé közeledve a társaság néhány tagja bundát kiabáljon.

De pofozkodás helyett a legnagyobb balhé mégis az volt, amikor a 2. helyezett díját adták át. Ahogy minden indulónál, így a futam lezárása előtt a Go Go Bamako Team-nél is ellenőrizték a GPS-t, amiből kiderült: több száz alkalommal sebesség túllépésük volt. Lakott területen, a kis falvakban sokszor jóval a sebességhatár fölött haladtak, így sok büntető ponttal lehettek csak másodikak. Mivel számítottak az első helyre, a díj átvételekor indulatos megjegyzésekkel adtak hangot nemtetszésüknek.

Az első díj átadásakor a háttérben, a diszkó bárjában 40-50 főtől határozott üvöltözés tört ki. Bundázás, fütyülés, hurrogás. Majd idővel elkezdődött a buli.

Tehát terjednek a hírek, ahogy kell, de úgy tűnik se pofon, se biztonsági őr.